Mielőtt belevágna...

A medence mérete

A medence méretének meghatározása mindenképpen kompromisszumos döntést igényel, hiszen a medence méreteivel használati értéke is nő, másrészről jelentősen nőnek a kivitelezés és fenntartás költségei is. Azok, akik elsősorban pancsolni kívánnak, nyugodtan megelégedhetnek 4-5 méter körüli medencemérettel és 1,2 méter körüli mélységgel. Azok viszont, akik úszni is akarnak 6-7 méternél kisebb medencét nem érdemes készíttetniük, illetve venniük. 10-12 méternél hosszabb medence a költségek jelentős emelkedése miatt célszerűtlennek tűnik, hiszen a használati érték már alig nő. A medence szélességi értéke általában a hosszúság 1/2-ed része körüli érték, szerencsés, ha a 3,5 métert meghaladja. Gyakran tapasztaljuk a szükséges medencemélység téves megítélését. Nagyon sokakban él- nyilván a sportuszodák gyakorlatából - az a tudat, hogy egy úszómedencében a vízmélységnek legalább 2 méternek kell lennie. Lefelé terjeszkedni a medence mérettel általában még költségesebb, mint hosszirányban és cserébe legfeljebb a csukafejes-ugrás élményét kaphatja az építtető. Úszásra az 1,2 méter vízmélység már tökéletesen megfelelő, 1,4 méter vízmélység pedig már a mélyvíz érzetét kelti, annak veszélye nélkül.

A medence alakja

Természetesen a medencének nem kell feltétlenül téglalap alakúnak lennie, bár nem véletlen, hogy többnyire ilyenek készülnek. Az erősen, vagy szeszélyesen ívelt oldalú medencék egyedi vízbevezetési megoldásokat követelnek, építészeti kivitelezésük nehezebb.

Egyedi, a környezettel jobban harmonizáló, de drágább medence épülhet így, mint a szögletes változatban.


A medence elhelyezkedése

Két alapvető eset lehetséges: a kerti, valamint a beltéri elhelyezés.
Sokan szeretnék a két megoldást valamilyen szinten ötvözni. Nekik azt javasoljuk, hogy csak nagyon jó építész, illetve kivitelező támogatásával válasszanak ilyen megoldást, előre tisztázzák a szerkezet részleteit, legjobb, ha a kivitelezőtől referenciát is kérnek.

Kerti medence

Előnyei: általában nagyobb méretű medencét lehet építeni, az úszás, pancsolás a szabadban a legkellemesebb (ha jó az idő!), a kivitelezés olcsóbb, nincsen szükség szellőztető vagy párátlanító rendszerekre, a víz fűtése esetleg elhagyható, vagy elhalasztható.

Ügyelni kell a kert növényzetére, legjobb, ha a medence körül csak füves rész van, mivel a bokrokról, fákról lehulló levelek feleslegesen terhelik a tisztítórendszert, több elfoglaltságot okoznak a tulajdonosnak. Jó, ha a medence minél szélvédettebb területen van, mert kisebb a hőveszteség, kellemesebb a hőérzete a fürdőzőknek és kevesebb szennyeződést hord a medencébe a szél.
Lehetőleg a medencét némiképp ki kell emelni a környezetéből, hogy ne váljon a szélhordalékok, csapadékvizek gyűjtőhelyévé. Szegélykő alkalmazásával a koszos csapadékvizet távol lehet tartani a fürdővíztől. A medencét feltöltött talajon alapozni nem szabad, mert megsüllyed!

Beltéri medence

Előnyei: bármikor használható, üzemeltetése kevesebb gonddal jár (környezeti hatások nem jelentősek), és téliesítésre sincs szükség.

Figyelem! A medencetérben a levegő hőmérséklete 2-3 fokkal meg kell haladja medencevíz hőmérsékletét. (kellemes közérzethez, illetve a kiszabaduló pára kezelhetősége érdekében) A medencetér fűtése és párátlanítása gondos tervezést igényel. Az épületrészt, és a nyílászárókat jól le kell szigetelni, célszerű a medencét szerkezetileg az épülettől elválasztani. A medence vízzárósága kiemelten fontos a későbbi épületi szerkezeti károsodások elkerülése érdekében.

Süllyesztett vagy feszített?

A víz a medencébe történő bevezetése, áramoltatása, elvezetése alapján kétféle rendszert különböztetünk meg: feszített víztükör és a fölözővel ellátott süllyesztett víztükör. Mindkét rendszer lényege, a felső vízréteg elszívása, tehát az egyértelműen legszennyezettebb vízréteg intenzív elvezetése a szűrőrendszerbe. Feszített víztükrű medencénél a medence teljes kerületén történik a vízelvétel, süllyesztett víztükör esetén a fölözőben (szkimmer) kb. 15-50 cm szélességben

Süllyesztett víztükör

Előnyei: szokásos magánmedence méreteknél vízkezelés szempontjából egyenértékű a feszített víztükrű rendszerrel, de a kivitelezése egyszerűbb és olcsóbb.
A medenceszerkezet kisebb helyigényű, és nincs szükség kiegyenlítő tárolóra sem. A vízforgató rendszer működése a járulékos zajoktól (víz csörgedezése, szürcsögése) mentes, vegyszerkipárolgás mértéke alacsonyabb.


Feszített víztükör

Előnyei: medence mélysége teljes egészében kihasználható (nincs a vízfelszín felett 10-15 cm perem), nincs vízkő-, illetve zsíros szennyeződés lerakódás a vízvonal magasságában, esztétikai szempontból általában kedvezőbb a megítélése.




Vízkezelés

A vízszűrés feladata kettős: egyrészről az, hogy a medencevízben a vizet nem kívánatos élettérré tevő lebegőanyag- és szervesanyag-tartalmat oly mértékben csökkentse, hogy az élet zavaró mértékű burjánzását elviselhető vegyszeres kezeléssel blokkolja, másrészről a szem számára is vonzóvá, kristályosan átlátszóvá, uszadék és lebegőanyag mentessé tegye. A szűrésnek két fázisát lehet megkülönböztetni: az előszűrést és a szűrést. Előszűrés alatt a nagyobb uszadékok (gallyak, levelek, rovarok, stb.) eltávolítását értjük. Ezt a feladatot a fölözőbe elhelyezett szűrőkosár, illetve a szivattyú szálfogója látja el. A tulajdonképpeni medencevíz szűrés alatt az 1 mm-nél kisebb lebegőanyagok és a kolloidális méretű szennyeződések eltávolítását értjük. A szűrés minősége elsősorban a szűrőanyagtól függ. A legáltalánosabban használt, a természet által is "kipróbált" szűrőanyag a kvarchomok. Az egyéb megoldások tulajdonképpen kényszermegoldást jelentenek.



A leggyakrabban alkalmazott szűrőanyagok:

Speciális papírbetétek, műanyag szűrőbetétek

Jellemzőik: a szűrőréteg igen vékony (0,5-2,0 mm), merev anyag. Tisztítása ellenáramú öblítéssel, vagy egyszerű lemosással valósítható meg, azonban a használat során a szűrőbetét egyre nehezebben tisztul ki, 2-3 hónapon belül cserére szorul. A szűrőbetétek minősége igen eltérő lehet, előfordulhat, hogy néhány hét után használhatatlanná válnak. A szűrőbetétek általában a vízforgató szivattyúval egybeépített a medence peremére szerelt, és vízbemerülő szűrőedényben vannak elhelyezve.Alkalmazásuk legfeljebb az alábbi esetekben javasolt:- kis szűrési teljesítményigényű medencék (max. 10-15 m3), és - egyszerű, vízbemerülő kivitelű szűrőre van szükség, - vízforgató-szűrő rendszer nélkül létesített medencék utólagos szűrési megoldására. Minden egyéb esetben célszerű a homokszűrő alkalmazása, mert a csökkent teljesítményű szűrés egyre növekvő vegyszerfogyasztást, majd pedig romló vízminőséget okoz.

Szűrőhomok

Jellemzői: a szűrőréteg vastag (magán medencéknél is 30-50 cm), a homok szemcsenagysága 0,6-0,8 mm. Az uszodatechnikai kvarchomokszűrők zárt, hengeres műanyag vagy rozsdamentes acél tartályok, amelyek kb. félig vannak kvarchomokkal töltve. Az eltömődött szűrőréteg tisztítása ellenáramú öblítéssel valósítható meg. Az öblítéshez szükséges irányváltást az uszodatechnikára jellemző ötutú, hatállású kezelőszelep átállításával lehet a kezelő számára kényelmes módon megvalósítani. Az öblítés szükségessége a szűrőtartályra szerelt nyomásmérőn megfigyelhető a szűrőtöltet eltömődése miatti nyomásnövekedés által.


Vegyszerezés

Vegyszeres kezelés nélkül a medencék vize néhány héten belül bezöldül, használhatatlanná válik, ezért a ma elterjedt technológiák mellett a vegyszerezés mindenképpen szükséges része a vízkezelésnek.

A vegyszerezés feladatai:

- fertőtlenítés
- algamentesítés
- pH beállítás
- teleltetés

Fertőtlenítés

Feladata a vízben egészségügyi kockázatot jelentő vírusok, baktériumok, gombák elpusztítása. A fertőtlenítő hatást szokásosan oxidációs hatású vegyszerekkel (klór, bróm, jód, káliumpermanganát, aktív oxigén, ózon), vagy egyéb eljárással, (pl: ezüstözés, UV besugárzás, sósvizes fertőtlenítés).

A legelterjedtebb - sokak által kritizált - eljárás a klóros fertőtlenítés. Több fajta, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő hatású klórféleséget használnak fertőtlenítésre (nátriumhipoklorit (háztartási hipo), kálciumhipoklorit, szerves klórkészítmények, klórgáz, klórdioxid). Magánmedencék esetében a leggyakrabban alkalmazott szerek a szerves klórkészítmények. Előnyük az igen magas 55-90% klórtartalom, stabilitás mind tároláskor, mind vízben oldva, az adagolásuk a víz pH értékét nem befolyásolja. További előnyük, hogy létezik a gyorsan oldódó klórkészítmények mellett olyan változat is amely lassan, 3-10 nap alatt oldódik, folyamatos klórozást biztosítva ezzel a medencében. A klóros fertőtlenítőszerek precíz adagolásával, a pH érték kedvező szinten tartásával a sokat bírált klórszag és egyéb mellékhatások elkerülhetők.

A bróm és a jód kémiailag a klórral rokon vegyületek, szintén alkalmasak fertőtlenítésre. Előnyük, hogy nem keletkeznek kötött klórformákhoz hasonló kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy fertőtlenítő képességük jóval korlátozottabb, áruk viszont magasabb.

Az aktív oxigén tartalmú szereket a klóros fertőtlenítős hátrányainak kiküszöbölésére fejlesztették ki. Előnyük, hogy nincs "klórszag", a bőrt, szemet a kezelt víz nem irritálja, nem keletkeznek kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy drágábbak a klórtartalmú szerekhez képest, esetenként - főleg nagy terhelés esetén - szükséges lehet lökésszerű klórozás is.

Az ózonos vízkezelés a nagyon erős hatású elemi oxigén közvetlen bevitelén alapul. Előnye, hogy igen hatékony, kellemetlen mellékhatás nélkül. Hátránya, hogy az ózon igen bomlékony, ezért a medencevíz biztonsági fertőtlenítőszer-szintje nem tartható, klórral kell kombinálni, illetve az ózont csak a helyszínen lehet előállítani ózongenerátorral.

Az UV sugaras fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet átlátszó csőszakaszon világítják át. Fertőtlenítő hatás csak a megvilágított szakaszon érvényesül, a biztonsági fertőtlenítőszer-szint kombinált klóradagolással érhető el.

Az ezüstözés során nincs oxidáció, a mikroorganizmusok elpusztítása lassan - igaz biztosan - megy végbe. Alkalmazásuk az utóbbi években ezüst-réz ionos fertőtlenítő berendezések révén egyre elterjedtebb. Előnyük, hogy alkalmazásukkal a klóros fertőtlenítők használata jelentősen mérsékelhető, egy fertőtlenítőbetét hosszú ideig (3-6 hónap) használható, karbantartás nélkül.

A sósvizes fertőtlenítés még a klórozási eljárásokhoz tartozik, de annak kellemetlen mellékhatásai nélkül. Az eljárás lényege, hogy a medence vizében az úszó számára alig érzékelhető mennyiségben konyhasót kell feloldani. A vízforgató rendszerbe beépített speciális készülék elektrolízis révén pontosan beállított mennyiségű klórt termel a medence sós vizéből. Hátránya, hogy lényegesen több pH-csökkentő szer adagolása szükséges, tartósan növeli a víz Na-ion tartalmát.





Algaölés

A fertőtlenítés mellet a vegyszeres vízkezelés másik kiemelt feladata az algaölés. Az algaspórák a széllel vagy esővel kerülnek a vízbe, emiatt elsősorban kerti medencéknél elkerülhetetlen az algásodási hajlam. Az algásodást az állandó fertőtlenítőszer-szint késlelteti, de megakadályozni nem tudja, ezért algamentesítőszer rendszeres adagolása feltétlenül szükséges.

PH Beállítás

A víz pH-értéke a víz savasságát-lúgosságát mutatja. A semleges pH-érték 7,0. A természetes vizek pH-értéke enyhén lúgos (7,2-7,4). Az ivóvízre megengedett pH tartomány (6,8-8,5). A medencevízre javasolt pH érték 7,2-7,6. Ennek okai, hogy minden vízkezelőszer 7,2-7,6 tartományban fejti ki optimális hatását, 7,8 pH-érték felett kellemetlen hatású vegyületek keletkeznek, megnő a vízkőkiválási hajlam, illetve a magasabb és alacsonyabb pH, irritálja a fürdőzők bőrét. A pH érték csökkentése pH-Minus, a növelése pH-Plus nevű szerekkel érhető el.

Vegyszeradagoló rendszerek

A medence jó vízminőségének megőrzése érdekében többféle vegyszer egyidejű alkalmazása szükséges. A vegyszeradagoló berendezések mérőcelláin átáramló víz vegyszerszintje alapján vegyszeradagoló szivattyúk adagolják a medence vizébe a szükséges mennyiségű vegyszeroldatokat.

Automatikus működésű berendezések

A medencék karbantartásához tartozó műveletek részben vagy egészben automata berendezésekre bízhatók. Tudni kell azonban, hogy az automata berendezések alkalmazása nem jelenti azt, hogy nem kell a medence karbantartásával foglalkozni, csupán a ráfordított időt csökkenti, illetve az emberi feledékenységet, pontatlanságot küszöböli ki.

Automata kezelőszelep.

A szűrő-forgató berendezés visszaöblítése motoros kezelőszelep beépítésével lehetséges. A szűrőöblítések gyakorisága és időtartama programozható a készülékbe. A beállított időpontokban a rendszer a szűrőöblítés-előszűrés-szűrés funkciókat önműködően végrehajtja.

Automata porszívó.

A medencében leülepedett szennyeződések eltávolítása (porszívózása) a legidőigényesebb karbantartási feladat. Önjáró porszívóberendezések alkalmazásával mentesülhetünk e művelet elvégzése alól. Egyszerűbb kivitelű berendezések a szűrő-forgató szivattyú szívóhatása révén mozognak és szívják fel a szennyeződést, a bonyolultabb berendezések beépített szivattyúval, és járó mechanizmussal vannak felszerelve.


Komfortfokozó berendezések

Az élményelemek választéka szinte határtalan, hidromasszázs, pezsgőágy, gomba, buzgár, nyakmasszázs, vízköpő, halogén, led, illetve száloptikás világítás, Ellenáramoltató berendezés 40m3/h-90m3/h teljesítményig, ha a helyhiány miatt nem építhetünk akkora medencét amelyben kényelmesen úszhatunk...


Vízfűtés

A medencevíz fűtési lehetőségének kiépítésére feltétlenül gondoljanak azok, akik beltéri medencét építenek, 30 C feletti vízhőmérsékletet szeretnének, az átmeneti lehűlések, borongós napszakok vízhőfok-csökkentő hatását szeretnék kompenzálni, a fürdési szezont meg szeretnék nyújtani.

A vízfűtés kiépítésével a medence kihasználhatósága jelentős mértékben (akár 100-200%-kal) megnő, a medence létesítési költségének mindössze 10-20%-kos növekedése mellett, tehát a medence fűtése célszerűnek látszik, kérdéses viszont hogy milyen berendezésfajtákat alkalmazzunk. Az egyes berendezésfajtáknak eltérőek az alkalmazási feltételeik, az általuk elérhető felfűtési gyorsaság, a felhasznált energia ára, a bekerülés költsége.

Elektromos fűtőpatron

Az elektromos fűtőpatron legfőbb előnye, az alacsony bekerülési költsége, illetve az, hogy telepítésének feltételei a legtöbb helyen rendelkezésre állnak. Hátránya, hogy egységnyi hőmennyiség előállításának a költsége a szóba jöhető megoldások közül a legmagasabb, és a fűtőteljesítmény erősen korlátozott. Alkalmazása elsősorban kültéri medencék esetében javasolt, abban az esetben, ha nincs kazán, a kazántól a fűtővíz-vezeték kiépítése a medencegépházhoz bonyolult, költséges, a medence használata rövid időszakra esik (pl. nyaralókban), a medence mérete nem túl nagy (40-45 m3-nél kisebb)


Kazánról fűtött hőcserélők

A hőcserélős fűtés telepítése minden méretű és típusú medencéhez javasolható. Előnye, hogy a rendelkezésre álló fűtőteljesítmény többszöröse lehet az egyéb megoldásoknak, üzemeltetése viszonylag olcsó, üzembiztos. Hátránya, hogy telepítése műszakilag bonyolultabb, költségesebb, azonban az üzemeltetés költségkülönbözete miatt ez rövidlátó érv

Napkollektoros fűtés.

A napenergia hasznosítására többféle megoldás létezik. Általánosságban elmondható, hogy a medence fűtése céljából legalább a medence alapterületének felét meghaladó hőelnyelő felület szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk fűteni a medencét. A legegyszerűbb megoldás a közvetlen hőátadású, üvegezetlen, fekete, műanyagcsöves rendszer, ahol a medencevíz átáramlik a kollektoron, miközben felmelegszik. A medencevizet háromféleképpen keringtethetjük a kollektoron keresztül: a szűrő-forgató szivattyúval, szelepeket közbeiktatva a szükséges részáram beállítására, a kollektor felé menő részáramba épített nyomásfokozó szivattyúval, vagy a szűrő-forgatótól független cirkulációs kör kiépítésével, szivattyúval. A legfőbb problémák ezen rendszerek esetében: hogy a kollektorban a víz túlmelegedhet, a forró víz a szűrő-forgató műanyag vezetékeibe jutva, károsíthatja azokat, és a vízbefúvó elemeknél a fürdőzők is forrázás veszélyének vannak kitéve. magasra telepített kollektorok esetén a szűrő-forgató rendszert nagyobb nyomás terheli és a fűtőteljesítmény akkor jelentkezik, amikor kevésbé van rá szükség (nyáron, napsütésben).

A medencevíz, és a napkollektoron áramló folyadék szétválasztásával lehet a rendszert biztonságosabbá és szabályozhatóbbá tenni. Ilyenkor hőcserélő közbeiktatása szükséges, így a kollektoron áramló felforrósodott folyadék a hőcserélőben adja át a hőt a medence vizének. A primer oldalon fellépő magas hőmérséklet és nyomás értékek miatt ez a megoldás gondos tervezést, anyagkiválasztást követel.

Medencefedések



A medencefedés igénye két alapvető szemponton alapul. Az egyik a medence párolgásának, hőveszteségének a csökkentése, illetve a szennyeződések, állatok, esetleg kisgyerekek távoltartása a medence vizétől. A legáltalánosabb lefedés típusok az alábbiak:

Buborékfólia

A víz felszínen úszva kell a takarót elhelyezni. Előnye, hogy a lefedett medence párolgása gyakorlatilag megszűnik, a hőveszteség is jelentősen, kb 40-60%-kal csökken. A takaró könnyebb kezelhetősége érdekében - amennyiben a medence alakja is lehetővé teszi - célszerű csörlőszerkezettel kiegészítve telepíteni. A takaró felületére jutó szennyeződések a takaró pereménél a szél által, vagy csörlőzéskor a takaró végénél könnyen a vízbe jutnak, tehát a szennyeződésekkel szemben nem hatékony ez a megoldás. Mechanikai terhelésre lesüllyed, tehát állatok és gyermekek megóvása szempontjából inkább hátrányos mint előnyös a telepítése.





A takaró a vízfelületén úszik, hasonlóan a buborékfóliához, a párolgást minimálisra csökkenti, a hőveszteségeket a buborékfóliánál is nagyobb mértékben csökkenti. Létezik olyan kivitele, amely teherbíró, tehát a gyermekeket, állatokat is védhetjük alkalmazásával. Legfőbb hátránya borsos ára, illetve utólagos telepítése - főleg egyedi medenceformáknál igen körülményes lehet. A szennyeződésekkel szemben gyakorlatilag nem véd.

Takaróponyva


A medence méreténél minden irányban nagyobb takaró, amelyre a medencén kívül súlyokat kell elhelyezni, így akadályozva meg azt, hogy a takarót a szél elfújja. A medence téli letakarására használjuk. A ráhelyezés és elbontás meglehetősen időigényes, több emberes feladat, ezért a nyári gyakori mozgatás sok problémát okozna. Mechanika terhelése nem javasolt.


Kifeszített ponyva


A takaróponyva a medence körül lefúrt dűbelekhez rugós hevederekkel van rögzítve. A takaró a medence felett kifeszül. Szintén téli medence takarásra használatos, véd a szennyeződésektől, de nagyobb medencén csak merevítőkkel alkalmazható.


Polikarbonát fedés











Páramentesítő berendezések

Beltéri medencék esetében számolni kell a medencevíz párolgásából adódó problémákkal. Lakóterekben normál öltözetű ember számára az 50-55% közötti páratartalom az ideális, meztelen test esetében valamivel több, 60-70%. Az emelkedő páratartalomra az épületszerkezet is érzékenyen reagál. Az első maradandó jelenségként a penészesedés jelentkezik. Ennél súlyosabb károsodás, hogy a magas páratartalom hatására víz és vele együtt oxigén diffundál az épületszerkezetekbe, s ott korrodálja az acél elemeket. 80% feletti páratartalom esetén 6-10 éven belül tönkremehet az épület!

Apáratartalom korlátozására hivatottak a páramentesítő berendezések. Ezen berendezések működésüket tekintve leginkább a klímaberendezésekhez hasonlíthatók, azzal a különbséggel, hogy a klímák kül- és beltéri egysége a páramentesítők esetében együtt kerül beépítésre. A páramentesítőben a beszívott nedves levegő fagypont közelébe hűl, a benne rejlő pára vízcseppek formájában kicsapódik, majd a párakicsapódás során felszabaduló hőmennyiség a lehűtött száraz levegőt felfűti. Így a gépből távozó levegő száraz, a beszívott levegőnél 5-10 C -kal melegebb. A készülék a medence hűlésének kb. 80%-át képviselő pára hőtartalmának mintegy 80%-át hasznosítja a medencetér légfűtésére. Lényeges szempont, hogy megakadályozzuk a medencetér viszonylag meleg és párás levegőjének átjutását más helyiségekbe. Erre a célra szabadba fúvó szívóventillátor beépítése javasolt a medencetérbe.

Teleltetés

A teleltetés vegyszerigénye abból fakad, hogy a legtöbb fóliás és műanyag medence gyártója előírja, hogy a medencét vízzel feltöltve kell átteleltetni. A medencében hónapokig álló vízből kiváló vízkő azonban tavasszal nehezen távolítható el. A téliesítő vegyszerek csökkentik a vízkőkiválási hajlamot, algagátló hatóanyaguk révén megakadályozzák a letakart medencében az algák szaporodását, megkönnyítve ezzel a tavaszi takarítást. Helytelen téliesítésnél, illetve teljes takarás hiányában az is előfordulhat, hogy a levelek elszínezik a fugát vagy magát a mozaikburkolatot is, illetve a medencefóliában visszafordíthatatlan gombásodási folyamatok indulnak meg.

Tavaszi beüzemelés

Tavasszal el kell távolítani a medence téli takaróját és az azt rögzítő vízzsákokat. Ki kell szedni a vízből a fagytesteket, pótolni kell a medence vizét a megfelelő szintre. Vissza kell szerelni az ősszel  eltávolított alkatrészeket és össze kell szerelni a gépészetet, és végül beállítani a medencevizet a megfelelő értékre. Elméletileg persze. De ha a medencénkbe netán valamilyen szennyeződés került, vagy nagyon elvízkövesedett akkor elengedhetetlen a teljes vízmennyiség lecserélése. Ha a vízköves réteget nem távolítjuk el idejében, később hatalmas munkában lesz részünk, és nem is biztos hogy lesz aki elvállalná, ajánljunk neki bármennyit is érte. Arról nem is beszélve hogy a vízköves részek előszeretettel algásodnak be, amit aztán szezon közben porszívóval sem tudunk eltávolítani.

Gyorsszerkezetű fóliás medencék

A medence építés talán legolcsóbb módja. Ebben az esetben a vízzáróságot PVC alapanyagú, UV stabilizált fólia biztosítja, ami előre konfekcionált konkrét méretekben kerül gyártásra, és készen megvásárolható. A medence pontossága a bennmaradó szintén előregyártott, fém tűzihorganyzott palást alkalmazásával biztosítható. A fémzsaluzat a fóliával együtt kerül szállításra. A fólia zsaluzathoz történő rögzítésére műanyag profilok állnak rendelkezésre, amit szintén együtt szállítanak a fóliával. A szokásos medenceformák: kör, ovális és két kör egymásba illesztésével képzett statikai remekmű, a nyolcas forma. A mérettartomány 4m-től 15 m-ig terjed, mintegy 40-féle változatban. A medenceépítés építőmesteri munkái ennek a technológiának az alkalmazásával lényegesen leegyszerűsödnek, házilag is könnyen elvégezhetők, ezáltal a kivitelezés költsége tovább mérsékelhető. Az előre gyártott medencék másik fajtája, a panelos szerkezetű szintén hasonló elven épül fel, a különbség csupán annyi, hogy itt a falszerkezet összecsavarozható fém elemekből épül fel, és színesebb a formai választék.

Épített fóliás medencék

A munkagödör aljára általában kavicságy, majd szerelőbeton, erre kettős vasalású beton fenéklemez kerül - akár változó vízmélységet is kialakítva. Erre falazzák fel zsalukőből a medence leendő oldafalát, megfelelő vasalással, majd a zsalukő elemek üregeit betonnal kitöltik. A beton megkötése után cementhabarcs vakolat és glettelés kerül a falra, majd rothadásmentes filc bélést kap a medence belülről. Ezután hegesztik vagy ragasztják a helyszínen a fóliabélést, mely a vízzáró, színes, esetleg mintás burkolatot adja. A fóliabélés nincs teljes felületén a falhoz ragasztva, csak a peremen van rögzítve és a víz nyomása simítja ki teljesen és tartja a helyén.

Monolit vasbeton Medencék

A medencetípusok közül ennek a típusnak a kivitelezésénél kell a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni, és a legjobb minőségű anyagokat alkalmazni a szerkezethez, hiszen a jó munka ebben az esetben egész életre szól.
Itt a vízzárást a medenceszerkezet biztosítja, amely vasalt vízzáró beton. Ezen felül plusz védelemként a burkolat alatt kétkomponensű vízzáró réteget is elhelyezünk. Kialakítás szempontjából, bármilyen méret, forma, lépcső, ülőpad, pancsoló, masszázspad, vízesés, stb.. megvalósítható, fantáziánknak csak a pénztárcánk szab határt.A burkolat szempontjából két típusból választhatunk, beszélhetünk csempéről illetve üvegmozaik felületről. A nagy színválasztékból mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb mintájú burkolatot, melyet különböző frízekkel, képekkel tehetünk még egyedibbé. Kültéri alkalmazásnál a fagy sem károsíthatja a burkolatot, ha megfelelő ragasztó és fugázó anyagok kerülnek akalmazásra, és a medencét szakszerűen téliesítik.

Épített pezsgőfürdők

Vegyszer kisokos

Klóros vegyszererezési kisokos:

  • Vegyél szabad klór, és pH mérő tesztert, tablettást, vagy cseppentőst, sokkoló klórt, tartós klórtablettát, vagy nagy multi tablettát (javasolt), algaölőt, pH mínuszt, pelyhesítőt.
  • Töltsd fel a medencét, ismert, lehetőleg csapvízzel, kevesebb gondod lesz.
  • Sokkoló klór granulátumot a dobozon lévő leírás alapján (gramm/köbméter) old fel egy vödörben, és úgy öntsd be.
  • 1 óra múlva mérj pH-t, és ha kell, akkor a pH mínusz dobozán látható gramm/köbméter/-0,1 pH mennyiséget old fel vödörben, és öntsd be. A pH-nak 7-7,4 körül kell mindig lennie!
  • Tegyél bele algaölőt leírás szerint ml/köbméter, ez kb. 10 naponta ismételhető, (de csak ha algásodik)
  • Pelyhesítő általában csak később kell, és sokban függ a medence terhelésétől. Ha jó a pH érték, van elég klór a vízben, mégis zavaros, akkor pelyhesíts.
    Pelyhesítés:leírás szerinti mennyiség (ml/köbm) eloldva 20 litervízben,belocsolva egyenletesen,egy éjszaka pihenés, és reggel rögtön porszívózás, de ne a szűrőn keresztül, hanem egyből a lefolyóba, mert nagyon eltömheti a szűrőt!

úszómedence - medencefedés - medencetakarítás - medencefelújítás - üvegmozaik